A CSIP folyamatának bármely szakaszában örömmel segítünk intézményének. Visszajelzést a Közösség oldalon hagyhat nekünk: Community Page, vagy írhat nekünk az acsieurope@gmail.com e-mail címre.

Támogatási kérelem

Bevezetés

A tagságunk

Belépés / Beállításaim

Önértékelés

Saját jelentések

Stratégiai célok

Szakmai szolgáltatások

Szójegyzék

Adatok
Összegyűjtött kvantitatív és kvalitatív információk, amelyek segíthetik a döntéshozatalt.
Alapdokumentum
Az intézmény által létrehozott, egymással összhangban álló dokumentumok, amelyek megfogalmazzák az intézmény identitását, és létezésének célját. Ezek közé tartozik a hitvallás, küldetésnyilatkozat, jövőkép, alapértékek, diákoknál várt eredmények, a keresztyén oktatásfilozófia, de ezeken túl más dokumentumok is készülhetnek.
Alapvető értékek
Olyan értékek, amelyeket az intézményi közösség fontosnak tart, és elkötelezi amgát arra, hogy ezek szerint él. Ezek határozzák meg, milyen módon valósítja meg az intézmény a küldetését és jövőképét a gyakorlatban.
Bibliai alapú kapcsolatok
A döntés, hogy személyes interakcióinkat Isten szeretete és igazsága vezérelje. Annak felismerése, hogy minden ember Isten képmását hordozza, és mindannyian esendő bűnösök vagyunk. Az alázat, méltóság és megbocsájtás értékességének elismerése.
Bibliai integráció
Az a dinamikus folyamat, melynek során egységes, Isten-központú, a mindennapi életvitelben tükröződő világképet alakítunk ki. A bibliai integráció az osztályteremben abban nyilvánul meg, hogyan kapcsolódik Isten kijelentése és igazsága a tananyaghoz, hogyan formálja azt, vagy hogyan különül el tőle.
Bibliai világnézet
A bibliai alapelvek és narratíva által tudatosan alakított szemléletmód.
Bibliaismereti oktatás
A Bibliaismeret kifejezett tanítása, beleértve a történeteket, az alapelveket és azok alkalmazását is.
Célok
Olyan kijelentések, amelyek megfogalmazzák, mit szeretne megváltoztatni vagy megvalósítani az intézmény. Világosan megfogalmazott, megvalósítható, határidőhöz kötött, az intézmény küldetéséhez és jövőképéhez illeszkedő célokat kell kitűzni.
Dolgozók
Mindazok a személyek, akik az intézményben bármilyen munkakört vagy felelősségi kört betöltenek.
Egészséges konfliktuskezelés
Olyan, bibliai alapokra épülő gyakorlatok az emberi kapcsolatokban, amelyek a véleménykülönbségeket a bizalom megőrzését és a pozitív megoldásokat elősegítő módon kezelik.
Együttműködés
Olyan folyamat, amely támogatja a nyitott kommunikációt, a források és szakértelem megosztását, valamint a konszenzus építését.
Ellenőrzés
Azoknak a stratégiáknak az összessége, amelyek segítségével megállapíthatjuk a célok teljesülésének mértékét. Beletartoznak a visszajelzés gyűjtésére irányuló és a teljesítményt értékelő stratégiák is.
Értékelés
Lásd az ellenőrzést.
Érzékenység
Mások iránt tanúsított tisztelet és törődés, függetlenül a személyes, kulturális, felekezeti és egyéb különbözőségektől.
Intézmény hitvallását
Az intézmény hitbeli álláspontjának világos leírása, beleértve a felekezeti hovatartozást, ha van.
Intézményfilozófiá
Egy személy vagy csoport legalapvetőbb meggyőződései, gondolkodásmódja és hozzáállása. Az intézményt vezérlő gondolatrendszer.
Intézményvezetés
Megosztott vezetői szerep, amely az intézmény működésének minden területét felügyeli, és felelősséget vállal az intézmény küldetésének és jövőképének megvalósítására, miközben megfelelő fékeket és ellensúlyokat alkalmaz.
Intézményvezetőség
Az intézmény döntéshozói, akik meghatározott felelősségi körrel bírnak, és döntéseikért elszámoltathatóak.
Írásba foglalt eljárásrend
A bővebb definícióért és leírásért lásd a 2. Függeléket
Jövőkép
Leírás az intézmény vágyott jövőjéről, amely tükrözi a keresztyén alapokat és identitást.
Keresztény oktatásfilozófia
Teljes definíció és leírás az 1. Függelékben
Keresztyén identitás
Az intézmény olyan jellemzői, amelyek megkülönböztetik a nem keresztyén intézményektől. Például: bibliai integráció minden tantárgynál, bibliai tartalmak kifejezett tanítása, imádság és dicsőítés, krisztusi jellemvonások és kapcsolatok tanítása és példamutatás.
Közösség
(Intézményi közösség) Mindazok a személyek és csoportok, akiknek, vagy amelyeknek közvetlen vagy közvetett érdeke fűződik az intézmény küldetésének és jövőképének megvalósításához, abba befektettek, vagy abban részt vesznek. Ide tartoznak például a vezetőség tagjai, a tantestület, az egyéb dolgozók, a gyerekek/diákok, szülők, fenntartó, támogatók.
Krisztusi jellem
Azok a jellemvonások, amelyeknek az Újszövetség szerint Isten megváltó szeretetére válaszolva, Krisztus példáját követve ki kell formálódnia a keresztyénekben.
Kritikus gondolkodás
Az a folyamat, melynek során egy adott témát különböző perspektívákból vizsgálunk, és a releváns bizonyítékok alapján vonunk le következtetéseket.
Küldetés
Világos, inspiráló megfogalmazása annak, miért van az intézmény, és mit akar elérni.
Leíró jellemzők
Olyan állítások, amelyek képet adnak arról, hogyan néz ki az adott mutatónak megfelelő intézmény. Az ACSI Európa ezeket táblázatos formában adja meg, és segítséget nyújt az intézményeknek annak meghatározásában, hogy mennyire felelnek meg az egyes mutatóknak.
Lelki formálódás
A gyermekek/diákok tanítása és nevelése annak érdekében, hogy növekedjenek Istennel való kapcsolatukban – mindegyikük esetében a Szentlélek munkájára hagyatkozva.
Lelki növekedés
Az a Szentlélek vezérelte folyamat, melynek során az egyén közelebb kerül Istenhez és kiformálódik benne a krisztusi jellem. A lelki formálódás értékelésének lehetőségeiről a 4. Függelék ad felvilágosítást.
Mutató
A hatékony oktatási programokra jellemző példaértékű folyamatok, gyakorlatok és eljárások leírása.
Stratégiai célok
A stratégiai tervezési folyamat során kitűzött célok, amelyeket az intézmény megadott határidőre el kíván érni. Ezek a célok jelentőségteljesek, megvalósíthatók, világosak, és illeszkednek az intézmény küldetéséhez és jövőképéhez.
Stratégiai intézményfejlesztési terv
A dokumentum, amely rögzíti azokat a jelentőségteljes és megvalósítható célokat, amelyek elérését az intézmény kitűzte maga elé, valamint tartalmazza a célok elérése érdekében alkalmazott stratégiákat, a kinevezett felelősöket és az időkeretet, amelyben a célokat meg kívánják valósítani.
Stratégiai partnerség
Kapcsolatok és együttműködés más keresztyén intézményekkel és szervezetekkel a kölcsönös növekedés és támogatás érdekében.
Stratégiai tervezés
Folyamatos, együttműködésben megvalósuló adatgyűjtés és -elemzés, tervezés, célok kitűzése, alkalmazása és áttekintése, aminek célja, hogy az intézmény hatékonyabban betölthesse küldetését és jövőképét.
Szempont
A minőségi gyakorlat egy területe.
Szervezeti hatékonyság
Az intézmény képessége, hogy optimálisan használja fel a rendelkezésére álló erőforrásokat, és megvalósítsa küldetését és jövőképét.
Szolgálat
A diákok és az intézmény munkatársai részvételével megvalósuló olyan tevékenységek, amelyek mások szükségleteinek betöltésére irányulnak. Ezek az intézményi közösségen belül és azon kívül is megvalósulhatnak.
Szolgáló vezető
A szolgáló vezetés azon a gondolaton alapszik, hogy a vezető önmaga érdekein túlmutató, nagyobb célt szolgál. A szolgáló vezető egy jövőkép megvalósítására törekszik mások fejlesztése által, amelynek során fontosabb a támogatás nyújtása, mint a hatalom megragadása. Ennek legjobb példája Jézus földi szolgálata.
Tananyag
Azok az ismeretek és készségek, amelyeket a diákoknak meg akarunk tanítani. Az alaptantervet az országok többségében az állam határozza meg, de az intézményeknek általában van kisebb-nagyobb mozgástere a tananyag egyes elemeit illetően.
Tanítás
Azok a stratégiák, amelyeket a pedagógus a tartalom átadására használ.
Tanulási tevékenységek
Minden olyan formális/tervezett és informális/nem tervezett tevékenység, amelyben a tanulók az intézményi program keretein belül részt vesznek. Ide tartoznak az órarendi és órarenden kívüli foglalkozások is.
Várható eredmények
Amit intézményként tudatosan el akarunk érni: mit tudjanak, higgyenek, értsenek meg, preferáljanak a diákjaink, és mire legyenek képesek tanulmányi és más területeken. További információk a 3. függelékben.

1. Függelék: Keresztyén oktatásfilozófia

a tanítás nem értéksemleges tevékenység, hanem a világról, illetve az ember a világban betöltött helyéről alkotott feltevésekre épül. Egy világosan megfogalmazott, az intézmény keresztyén oktatásfilozófiáját bemutató dokumentum keretet biztosít, amelyen belül a pedagógusok kialakíthatják saját megközelítésüket. Támogatja a bibliai integrációt minden tantárgyból, valamint az intézmény küldetésének és jövőképének előmozdítását.

Ez a dokumentum bemutatja, milyen meggyőződést képvisel az intézmény az alábbi területeken:
  • A keresztyén oktatás célja, és hogy mibel különbözik a világi oktatástól.
  • A gyermek/tanuló természete.
  • A keresztyén pedagógus jellemvonásai és szerepe a gyermekek/tanulók életében
  • A tanulási folyamat jellemzői, a tananyag és az ellenőrzés/értékelés módja.
  • AZ intézmény, család és gyülekezet egymást kiegészítő szerepe a gyermekek/tanulók lelki növekedésének elősegítésében.

2. Függelék: Irányelvek és eljárásrendek

Az intézményeknek érdemes írásba foglalni az irányelveket és eljárásrendeket legalább az alábbi területeken:
  • Igazgató tanács működése, vezetési eljárások.
  • Pénzügyek kezelése /li>
  • Működésirányítás
  • Létesítménymenedzsment
  • Munkavállalókkal kapcsolatos eljárások, beleértve a panaszkezelést
  • Gyermekek biztonsága és védelme (beleértve az iskolai zaklatás és bántalmazás elkerülésére szolgáló intézkedéseket, illetve az ilyen esetek jelentésére vonatkozó eljárásokat
  • Osztályirányítási és fegyelmezési filozófia és eljárások
  • Conflict resolution
  • Diszkrimináció-mentesség
  • Adatvédelem és adatkezelés

3. Függelék: kimeneti eredmények

A kimeneti eredmények vagy diákoknál várt eredményekről úgy is gondolhatunk, hogy "Milyen legyen egy nálunk végzett diák?" Felsoroljuk a legfontosabb készségeket, hozzáállásokat és szokásokat, amelyeket intézményünk szeretne kifejleszteni a hozzánk járó gyerekekben/diákokban, a pedagógiai/oktatási programunk eredményeképpen (a tanórai és tanórán kívüli tevékenységeket is beleértve). Az intézmény más alapdokumentumait jól kiegészíti annak megfogalmazása, milyenek lesznek a diákok, ha intézményünk sikeresen megvalósítja a küldetését és jövőképét.

A kimeneti eredmények írásos megfogalmazása akkor válik leginkább az intézmény hasznára, ha
  • A kimeneti eredmények listáját az intézményi közösség különböző csoportjaitól begyűjtött információk alapján állítják össze, mivel így a közösség tagjai magukénak érzik azt.
  • A listát 4-6 kategóriára osztják. A kategóriák könnyen megjegyezhető és kifejező elnevezéseket kapnak, és további alkategóriákra osztják őket. A kategóriák tágabb fogalmakat jelölnek, az alkategóriák pedig konrétabbak és mérhetőbbek.
  • A kimeneti eredmények jól láthatóak (fizikailag és virtuálisan) és rendszeresen beszélnek róluk az intézményi közössgé tagjaival. A 4-6 kategória neve az intézmény belső zsargonjának részévé válik, ami elősegíti, hogy mindenki értse a jelentésüket és elköteleződjék mellettük.
  • A kimeneti eredmények mindennapos témát jelentenek az osztályteremben, nemcsak az áhítatok alkalmával. A pedagógusok rutinszerűen átgondolják, hogy az oktatás tartalmi elemei és módszerei mennyiben segítik elő a kimeneti eredmények megvalósulását, és ennek fényében készülnek fel a foglalkozásokra.
  • A kimeneti eredmények tekintetében rendszeresen mérik a gyermekek/tanulók haladását, és a mérések eredményeit felhasználják az intézmény programjának, eljárásrendjének és gyakorlatainak továbbfejlesztésére, a küldetés és jövőkép fényében. Ez kapcsolódik a lelki növekedés méréséhez (lásd 4. Függelék).

4. Függelék: A lelki növekedés mérése

A lelki növekedés mérését egyfajta feszültség jellemzi.

  • A lelki növekedés a hívő életében a Szentlélek munkája. Sokszor nem láthatjuk, mit végez Isten egy adott emberben, és a folyamatot Isten irányítja. Ezért óvatosnak kell lennünk a gyermekek/tanulók lelki fejlődésének megítélésében.
    Ugyanakkor…
  • A keresztyén oktatási intézmények számára fontos a lelki formálódás. A küldetésnyilatkozatban, a jövőkép és az alapértékek megfogalmazásában gyakran szerepel, hogy szeretnénk, ha a hozzánk járó gyermekek/tanulók növekednének Krisztussal való kapcsolatukban. Jelentős erőforrásokat mozgósítunk ennek érdekében. Ezért a hitelesség és jó sáfárság megkívánja, hogy felmérjük a lelki növekedést.
  • Ezeket az igazságokat dinamikus egyensúlyban kell tartani a lelki fejlődés értékelésében, hogy egyik se nyomja el a másikat. Bár minden intézmény egyedi módon értékeli a gyermekek/tanulók lelki fejlődését, néhány alapelv betartásával az egészséges egyensúly biztosítható.

    • Összpontosítsunk arra, mit tesz az intézmény a lelki formálódás érdekében. Azt a kérdést tegyük fel, hogy az adott program vagy gyakorlat elősegíti-e a kívánt cél elérését --- ne azt kérdezzük, hogy a gyerekek úgy reagálnak-e rá, ahogy elképzeltük. Ne ítélkezzünk az egyes gyerekek/tanulók lelki élete fölött!
    • Bár Isten láthatatlanul munkálkodik az emberek szívében, munkája gyakran tetten érhető ismétlődő viselkedésmintákban. Tegyük fel magunknak a kérdést: mit árulnak el a diákok következetesen megjelenő, megfigyelhető viselkedési mintái az intézmény lelki légköréről, és mi az, ami valószínűleg befolyásolja ezt a légkört?
    • A fenti kérdések tekintetében tudatosan járjunk utána az intézményi közösség különböző csoportjai véleményének, többféle formában is (kvantitatív/kvalitatív), így kisebb az esélye, hogy valami elkerüli a figyelmünket, illetve torzított információhoz jutunk. Különösen is fontos a gyerekek meghallgatása.
    • A lelki formálódás felmérésének eredményeivel kapcsolatban maradjunk szerények és alázatosak! Ne feledjük, hogy a levont következtetésekben mindig van szubjektív elem!
    • A lelki formálódás mérése legyen folyamatos, hogy következtetéseinket ellenőrizhessük. Egy mérési ciklus eredményei alapján megváltoztatott programelemek és gyakorlatok hatását a következő mérési ciklusban mérjük.