a tanítás nem értéksemleges tevékenység, hanem a világról, illetve az ember a világban betöltött helyéről alkotott feltevésekre épül. Egy világosan megfogalmazott, az intézmény keresztyén oktatásfilozófiáját bemutató dokumentum keretet biztosít, amelyen belül a pedagógusok kialakíthatják saját megközelítésüket. Támogatja a bibliai integrációt minden tantárgyból, valamint az intézmény küldetésének és jövőképének előmozdítását.

• A keresztyén oktatás célja, és hogy mibel különbözik a világi oktatástól.
• A gyermek/tanuló természete.
• A keresztyén pedagógus jellemvonásai és szerepe a gyermekek/tanulók életében
• A tanulási folyamat jellemzői, a tananyag és az ellenőrzés/értékelés módja.
• AZ intézmény, család és gyülekezet egymást kiegészítő szerepe a gyermekek/tanulók lelki növekedésének elősegítésében.

• Igazgató tanács működése, vezetési eljárások.
• Pénzügyek kezelése /li>
• Működésirányítás
• Létesítménymenedzsment
• Munkavállalókkal kapcsolatos eljárások, beleértve a panaszkezelést
• Gyermekek biztonsága és védelme (beleértve az iskolai zaklatás és bántalmazás elkerülésére szolgáló intézkedéseket, illetve az ilyen esetek jelentésére vonatkozó eljárásokat
• Osztályirányítási és fegyelmezési filozófia és eljárások
• Conflict resolution
• Diszkrimináció-mentesség
• Adatvédelem és adatkezelés

A kimeneti eredmények vagy diákoknál várt eredményekről úgy is gondolhatunk, hogy "Milyen legyen egy nálunk végzett diák?" Felsoroljuk a legfontosabb készségeket, hozzáállásokat és szokásokat, amelyeket intézményünk szeretne kifejleszteni a hozzánk járó gyerekekben/diákokban, a pedagógiai/oktatási programunk eredményeképpen (a tanórai és tanórán kívüli tevékenységeket is beleértve). Az intézmény más alapdokumentumait jól kiegészíti annak megfogalmazása, milyenek lesznek a diákok, ha intézményünk sikeresen megvalósítja a küldetését és jövőképét.

• A kimeneti eredmények listáját az intézményi közösség különböző csoportjaitól begyűjtött információk alapján állítják össze, mivel így a közösség tagjai magukénak érzik azt.
• A listát 4-6 kategóriára osztják. A kategóriák könnyen megjegyezhető és kifejező elnevezéseket kapnak, és további alkategóriákra osztják őket. A kategóriák tágabb fogalmakat jelölnek, az alkategóriák pedig konrétabbak és mérhetőbbek.
• A kimeneti eredmények jól láthatóak (fizikailag és virtuálisan) és rendszeresen beszélnek róluk az intézményi közössgé tagjaival. A 4-6 kategória neve az intézmény belső zsargonjának részévé válik, ami elősegíti, hogy mindenki értse a jelentésüket és elköteleződjék mellettük.
• A kimeneti eredmények mindennapos témát jelentenek az osztályteremben, nemcsak az áhítatok alkalmával. A pedagógusok rutinszerűen átgondolják, hogy az oktatás tartalmi elemei és módszerei mennyiben segítik elő a kimeneti eredmények megvalósulását, és ennek fényében készülnek fel a foglalkozásokra.
• A kimeneti eredmények tekintetében rendszeresen mérik a gyermekek/tanulók haladását, és a mérések eredményeit felhasználják az intézmény programjának, eljárásrendjének és gyakorlatainak továbbfejlesztésére, a küldetés és jövőkép fényében. Ez kapcsolódik a lelki növekedés méréséhez (lásd 4. Függelék).

A lelki növekedés mérését egyfajta feszültség jellemzi.

• A lelki növekedés a hívő életében a Szentlélek munkája. Sokszor nem láthatjuk, mit végez Isten egy adott emberben, és a folyamatot Isten irányítja. Ezért óvatosnak kell lennünk a gyermekek/tanulók lelki fejlődésének megítélésében.
  Ugyanakkor…
• A keresztyén oktatási intézmények számára fontos a lelki formálódás. A küldetésnyilatkozatban, a jövőkép és az alapértékek megfogalmazásában gyakran szerepel, hogy szeretnénk, ha a hozzánk járó gyermekek/tanulók növekednének Krisztussal való kapcsolatukban. Jelentős erőforrásokat mozgósítunk ennek érdekében. Ezért a hitelesség és jó sáfárság megkívánja, hogy felmérjük a lelki növekedést.

• Ezeket az igazságokat dinamikus egyensúlyban kell tartani a lelki fejlődés értékelésében, hogy egyik se nyomja el a másikat. Bár minden intézmény egyedi módon értékeli a gyermekek/tanulók lelki fejlődését, néhány alapelv betartásával az egészséges egyensúly biztosítható.

  • Összpontosítsunk arra, mit tesz az intézmény a lelki formálódás érdekében. Azt a kérdést tegyük fel, hogy az adott program vagy gyakorlat elősegíti-e a kívánt cél elérését --- ne azt kérdezzük, hogy a gyerekek úgy reagálnak-e rá, ahogy elképzeltük. Ne ítélkezzünk az egyes gyerekek/tanulók lelki élete fölött!
  • Bár Isten láthatatlanul munkálkodik az emberek szívében, munkája gyakran tetten érhető ismétlődő viselkedésmintákban. Tegyük fel magunknak a kérdést: mit árulnak el a diákok következetesen megjelenő, megfigyelhető viselkedési mintái az intézmény lelki légköréről, és mi az, ami valószínűleg befolyásolja ezt a légkört?
  • A fenti kérdések tekintetében tudatosan járjunk utána az intézményi közösség különböző csoportjai véleményének, többféle formában is (kvantitatív/kvalitatív), így kisebb az esélye, hogy valami elkerüli a figyelmünket, illetve torzított információhoz jutunk. Különösen is fontos a gyerekek meghallgatása.
  • A lelki formálódás felmérésének eredményeivel kapcsolatban maradjunk szerények és alázatosak! Ne feledjük, hogy a levont következtetésekben mindig van szubjektív elem!
  • A lelki formálódás mérése legyen folyamatos, hogy következtetéseinket ellenőrizhessük. Egy mérési ciklus eredményei alapján megváltoztatott programelemek és gyakorlatok hatását a következő mérési ciklusban mérjük.